- május 20-án két olyan nemzetközi jelentőségű esemény történt, amely alapjaiban formálhatja Magyarország jövőjét – és nem feltétlenül jó irányba.
Aznap a WHO 78. Egészségügyi Világközgyűlése elfogadta a Pandémiás Megállapodást, amelynek célja a világjárványokra való felkészülés és reagálás egységesítése. Bár a dokumentum tényleges aláírása és ratifikációja csak később történik meg, Magyarország a WHO-tagállamok közösségével együtt részt vett abban a döntésben, amely az egyezményt megnyitotta a jövőbeli kötelező érvényű alkalmazás előtt.
Ugyanezen a napon a Magyar Országgyűlés megszavazta, hogy hazánk kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A határozat szerint 134 igen szavazattal, 37 nem és 7 tartózkodás mellett eldőlt: Magyarország a következő évben elhagyja azt az intézményt, amely eddig a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények – népirtás, háborús bűnök, emberiség elleni bűncselekmények – ügyében joghatósággal bírt (forrás).
Mi a probléma?
A két döntés egymást kiegészítve egy veszélyes helyzetet teremt.
Ha a WHO a jövőben hibás termékeket enged be a világjárványokra hivatkozva – legyen szó vakcináról, gyógyszerről vagy más egészségügyi beavatkozásról –, és ha egy újabb „járvány” ürügyén korlátozzák az emberek alapvető jogait, a következmények beláthatatlanok lehetnek.
A WHO saját gyakran ismételt kérdései is elismerik, hogy a megállapodás jogilag kötelező érvényű lehet, miután ratifikálják – ez pedig közvetlen hatással lehet a tagállamok polgárainak szabadságjogaira.
Gondoljunk bele: mi történik, ha tömegek rokkannak meg, vagy akár ezrek halnak meg egy elhibázott intézkedés miatt?
Egy normál jogállami rendben ilyenkor a felelősség kérdését fel kellene vetni a nemzetközi jog keretei között. Az ICC-hez való tartozás azt jelentette volna, hogy a legfelsőbb szintű döntéshozók – kormányok, nemzetközi szervezetek vezetői – számonkérhetők a legsúlyosabb emberi jogsértésekért.
De Magyarország kilépésével megszűnik ez a jogi kapaszkodó. Az ICC nem foghatja perbe azokat, akik az esetleges károkozásban közvetlenül vagy közvetve felelősek. Így a polgárok kiszolgáltatottsága nő, míg a döntéshozók felelőssége csökken.
Összegzés
Május 20-án két olyan döntés született, amely külön-külön is vitát érdemelne. Együtt azonban riasztó képet rajzolnak:
- A WHO-megállapodás lehetőséget ad egy központosított egészségügyi irányításra, amely képes globális szinten beavatkozni, akár alapjogokat korlátozni.
- Az ICC-ből való kilépés pedig elvágja azt a jogi utat, amely felelősségre vonhatná a hibás döntések okozóit.
Az eredmény: a magyar állampolgárok védtelenné válhatnak egy olyan helyzetben, amikor a nemzetközi szintű hibás intézkedések súlyos következményekkel járnak.
A kérdés tehát adott: ki védi meg az embereket, ha az állam nem, a nemzetközi szerződések pedig a felelősség elől kibúvót biztosítanak?