Azokat az államkötvényeket, amelyek társadalomszervező projektek megvalósítására vállalnak kötelezettséget, leggyakrabban a következő neveken ismerik:
1. Társadalmi hatású kötvények (Social Impact Bonds – SIB)
- Ezek nem klasszikus államkötvények, hanem egyfajta köz- és magánszféra közötti finanszírozási eszköz. A lényege, hogy magánbefektetők előfinanszíroznak egy társadalmi célt szolgáló programot, és az állam csak sikeres eredmény esetén fizeti vissza a befektetést prémiumokkal.
- Pl. hajléktalanság csökkentése, korai iskolai lemorzsolódás visszaszorítása, bűnismétlés megelőzése stb.
2. Társadalmi kötvények (Social Bonds)
- Ezek állami vagy intézményi kibocsátású kötvények, amelyek bevételét kifejezetten társadalmi célú projektek finanszírozására fordítják.
- A célok lehetnek: egészségügy, oktatás, lakhatás, szociális ellátások stb.
- Az állam (vagy nemzetközi szervezet, pl. Világbank) a kibocsátó, és nincs feltétlen teljesítmény-alapú visszafizetés (szemben a SIB-bel).
3. ESG-alapú államkötvények (Environmental, Social and Governance Bonds)
- Ezek a kötvények környezetvédelmi és társadalmi célokat is integrálnak, az állam fenntarthatósági vállalásaihoz kapcsolódnak.
- Például zöld- és társadalmi célú államkötvény kombinációi (pl. Sustainability Bonds).
Előzetes összefoglalás:
Ha egy állam közvetlenül kibocsát olyan kötvényt, amelyben konkrét társadalmi projektek megvalósítására vállal kötelezettséget, azt leginkább:
Társadalmi célú államkötvénynek (angolul: Social Government Bond) lehet nevezni.
Magyarország az állami, társadalmi és környezeti célokat szolgáló kötvények körében többféle kibocsátást is végrehajtott az elmúlt években:
4. Magyar Állam – Zöld államkötvény (Green Bond)
- Kibocsátás éve: 2020 június – az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) keretében
- Összeg: 1,5 milliárd euró
- Futamidő: 15 év
- Kamat (kupon): fix 1,75 %
- Célja: a bevételt klíma- és környezetvédelmi projektekre fordítják – energiahatékonyság, megújuló energia, közlekedési infrastruktúra, hulladék- és vízgazdálkodás Index+5Magyar Nemzeti Bank+5Magyar Nemzeti Bank+5Magyar Nemzet+1Index+1Wikipedia+6https://kormany.hu+6MFB+6European Commission+2MFB+2Index+2eng.polgariszemle.hu.
- Minősítés: CICERO „Medium Green” – harmadik félként is értékelt keretrendszer eng.polgariszemle.hu+1Magyar Nemzeti Bank+1.
5. Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – Zöld és társadalmi kötvények
- Az MFB 2023-ban dolgozta ki fenntartható finanszírozási keretrendszerét, és 2024 első felében kibocsátotta az első
- zöld kötvényét és
- társadalmi célú kötvényét Országgyűlés+9MFB+9Wikipedia+9Wikipedia+4Országgyűlés+4Magyar Nemzeti Bank+4.
Ez az első hivatalos társadalmi kötvény, amelynek bevétele célzottan ilyen jellegű közösségi projektek támogatására ment.
6. EU SURE – Szociális kötvény az EU nevében
- Az EU 2020–2021-ben kibocsátott ún. SURE Social Bond keretében Magyarország is részesült támogatásban: 304 millió eurónyi kölcsönt kapott a munkanélküliségi kockázatok mérséklésére Wikipedia+1European Commission+1.
- Ezek az ún. SZOCIÁLIS kötvények – bár Magyarország nevében nem történt kibocsátás – a magyar költségvetés társadalmi kiadásaiba integrálódtak.
Összefoglaló táblázat
Konklúzió 1.0
- Zöld államkötvény: Magyar Állam (ÁKK, 2020) – környezeti célokra.
- Társadalmi kötvény: MFB (2024) – hazai társadalmi projektek finanszírozása.
- Európai uniós társadalmi támogatás: EU SURE keretében.
Konklúzió 2.0
Az állam egy olyan szolgáltató állammá fejlődik, ahol a nagytőke az állami projektek közt válogatva fogja kedvére a befektetői önkényt kiszolgálni. Az erkölcsi kérdések itt ugye teljesen tisztázatlanok és a jelen körülmények közt akár aggasztó is lehet, látva pl. az ENSZ? EU? WHO egyes rendelkezéseit is. Ha keresed az ebből kivezető megoldást, tarts velünk. Iratkozz fel itt a napi 1 perces email sorozatra.