Avagy a sikeres oltási mentesítés és halasztás az új Eütv. alapján
Bizonyára Te is hallottál arról, hogy az állam az oltásterrort hogyan fokozza tovább. Amennyiben a köztársasági elnök aláírja az új, elfogadott törvénymódosítást (katt), akkor az orvosok perelhetősége meg fog szűnni, ami egyrészt sérti:
- az ETT Orvosetikai Kódex-et
- Az Eütv 3. § b) pontjában előírt felelősségét
- Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kinyilvánított felelősség jogfolytonosságát (MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, … felelősséggel minden magyarért, …)
Sok szülő kerül olyan helyzetbe ezzel az új törvénnyel, hogy a járási vagy kormányhivatali népegészségügyi főosztálya tisztifőorvosa felszólítja őt: adja be gyermekének kötelező oltáshoz az NNGYK VML szerinti előírt invazív beavatkozást.
De mi történik akkor, ha az édesanya nem kívánja elfogadni a beavatkozást, mert azt aránytalanul kockázatosnak tartja a legújabb kutatási eredmények szerint?
Az Egészségügyről szóló törvény (Eütv.) egyértelműen szabályozza, hogy:
- minden betegnek meg kell őriznie emberi méltóságát és önrendelkezését (1. § c) pont),
- az orvosi beavatkozásoknak arányosnak és szükségesnek kell lenniük a cél eléréséhez (57. § a védőoltás célja: a fertőző betegségek elleni védettség kialakítása).
Fentiek alapján lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan lehet mentesítést és/vagy halasztást igényelni és milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre, ha a népegészségügyi hatóság elutasítja a kérelmet.
A felszólítás: itt kezdődik az eljárás
A hatóság által küldött felszólítás:
- hivatalos levél, határidővel,
- felszólít a beavatkozásra,
- ez még nem jelent végrehajtási lépést, de ez már közigazgatási eljárás.
Fontos: nem reagálni hiba, az eljárás határidőhöz kötött. Nem válaszolni semmiképp az a hallgatólagos beleegyezést jelenti.
Mentesítési vagy halasztási kérelem benyújtása
Ha a szülő akarja az oltást, de nem akarja a kétes eredetű és hatású invazív beavatkozást:
Hová lehet fordulni?
- Járási / vármegyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályához
- A kérelem hivatkozhat az Eütv. 58. §-ra.
Mit kell csatolni?
- Orvosi szakvélemény, amely indokolja a mentesítés vagy halasztás szükségességét
- Különösen: ha a beavatkozás aránytalanul kockázatos, a szakvélemény az egészségügyi kockázatot részletezi
- Ha az orvos nem válaszol, akkor is a megigényelt szakvélemény iratanyagát:
- Minden kockázatot rejtő kutatási eredmény csatolásával
- Teljes bizonyító erejű magánokiratként
- Postai kézbesítési igazolás
- A rendelkezésedre álló legújabb tudományos kutatásokat, amit hiteles forrásokból (vagyis nem a Blikkből és FB elmesélésekből hallasz) tudsz felmutatni, és amik igazolják a kockázatok aránytalanságát. Ezek nélkül biztos el fogják utasítani és meg se tudod védeni.
A hatóság mérlegelése: szükségesség és arányosság
A hatóság döntésének alapja:
- Szükségesség – vajon a beavatkozás elengedhetetlen-e az egészségügyi cél eléréséhez
- Arányosság – a beavatkozás kockázata arányban áll-e a várható egészségügyi haszonnal
Gyakorlati következmény:
- Ha a hatóság úgy látja, hogy a beavatkozás aránytalanul kockázatos, a kérelemnek van alapja.
- Ha a hatóság elutasítja, általában hivatkozik arra, hogy a beavatkozás szükséges és arányos a közegészségügyi cél eléréséhez.
Hatósági döntés és indokolás
A hatóság végleges határozatot hoz:
- Megadja a mentesítést/halasztást, vagy
- Elutasítja a kérelmet, indokolva a szükségességi és arányossági mérlegelés alapján
Ha elutasítják:
- a szülő csak a hatósági döntést támadhatja meg,
- nem külön az orvost vagy a szakvélemény hiányát,
- csak a Fővárosi Törvényszéken, a közigazgatási per keretében.
Ennek költség gazdaságos és szükség esetény ügyvédi közreműködés nélküli módjáról a Jogorvoslat az Emberi Méltóságért önképzőkör felületén pontos leírást adunk.
Jogorvoslat a Fővárosi Törvényszéken
Hol és mit lehet támadni?
- Kizárólag a hatósági döntés ellen,
- csak a döntés indokoltságával és arányosságával összefüggésben és ez a legfontosabb ismeret minden jogorvoslat igénye esetében. Ha logikusan, tényszerűen tudod levezetni a kockázatokat, az aránytalanságot és az eljárási hibákat, akkor lehet esélyed,
- határidő: általában 30 nap a döntés kézhezvételétől.
Mire kell koncentrálni?
- A per során a bíróság vizsgálja:
- Szükséges volt-e a beavatkozás a gyermek egészsége vagy közegészségügyi cél érdekében
- Arányban állt-e a kockázat a céllal
- Az orvosi szakvélemény vagy hiánya csak a hatóság döntésével összefüggésben értékelhető.
És mi lesz, ha a törvényszék elutasítja a keresetet? Ez várható, de ne csüggedj, erre az esetre is van hatékony jogorvoslati megoldás a haladók önképzőknek. Hívd elő magadból az anyatigrist, és vértezd fel magad a támogatásunkkal.
Csatlakozz a Jogorvoslat az Emberi Méltóságért önképző csoportunkhoz!
Eljárási tipp a szülőknek
- A kérelemhez mérlegelt, részletes szakvéleményt csatolni
- A hatósági elutasítás esetén alapos, tényalapú érvelést készíteni a bírósági perhez
- Mindig határidőn belül élni a jogorvoslattal
- Kiemelni az aránytalan kockázatot és a gyermek emberi méltóságát, önrendelkezését
Összegzés
Az Eütv. szerint a kockázatos invazív beavatkozásokkal szemben a szülő önrendelkezése és a gyermek védelme elsődleges, amennyiben a hatóság a szükségesség és arányosság mérlegelésével elutasítja a mentesítést vagy halasztást:
- Van lehetőség közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszéken,
- csak a hatósági döntést lehet támadni,
- arra hivatkozva, hogy a beavatkozás aránytalanul kockázatos.
A cél: biztonságos egészségügyi döntés, jogszerűen elérni a mentesítést vagy halasztást, és a hatóság szükségességi/arányossági mérlegelését a bíróság előtt is kontrollálni.
Csatlakozz a Jogorvoslat az Emberi Méltóságért önképző csoportunkhoz és válj igazi anyatigrissé!