Érzed, hogy a fejed felett döntenek? Hogy a legfontosabb kérdésekben meg sem kérdeznek, a véleményed pedig négyévente egyszer számít egyetlen X erejéig? Nem vagy egyedül. Ez az érzés nem a véletlen műve, hanem egy tudatosan felépített politikai rendszer következménye, amelynek célja a hatalom elszámoltathatóságának minimalizálása.
Bejegyzésünk két részből áll: magyarázat és cselekvés.
Miért van erre szükség? A magyar demokrácia beépített hibái
Mielőtt a cselekvési tervre térnénk, értsük meg, mi a baj a jelenlegi rendszerrel, és miért nem elég pusztán négyévente szavazni.
- Leválthatatlan és visszahívhatatlan képviselők: Négyévente egyszer szavazhatunk, de utána mi történik? A megválasztott képviselők a mandátumuk ideje alatt gyakorlatilag leválthatatlanok és visszahívhatatlanok. Bármit megtehetnek, bármilyen ígéretüket megszeghetik, a választóknak nincs semmilyen jogi eszköz a kezükben, hogy felelősségre vonják őket a következő választásig. A hatalmuk a mandátumuk idejére korlátlan. És ahogy az Alaptörvény R) cikk (3) állítja: „Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.” Szerintem mindenki láthatja az erkölcsi „tisztaságot” a mentelmi jog mögött.
- A mentelmi jog pajzsa: Hogy a helyzet még rosszabb legyen, a képviselőket mentelmi jog is védi. Ez az eredetileg a politikai véleménynyilvánítás szabadságát védő intézmény mára sokak szemében az elszámoltathatóság akadályává vált, egyfajta jogi pajzsot biztosítva a hatalmon lévőknek.
Nézzük, kinek van ma mentelmi joga:
– Országgyűlési képviselők
– A háznagy
– Az Európai Parlament magyarországi képviselői
– A köztársasági elnök
– Alkotmánybírák
– Bírák
– A Kúria elnöke és az Országos Bírói Hivatal Elnöke
– Ügyészek
– Az alapvető jogok biztosa és helyettesei
– Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei
– A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke
Látod? Egyedül csak „neked”, a népnek nincs mentelmi joga, neked csak egyre növekvő kötelezettségeid vannak.
Meddig tűrjük, hogy ez a vízfej (Yaldabaoth) tovább sértse az Alaptörvény R) cikk (3) szerinti Nemzeti Hitvallást?
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
– Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
– Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
– Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
– Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
– Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
A mentelmi jog nem kötelezi a birtokosait a fentiek betartására sem. Csak neked kötelező ezt betartani! - A népszuverenitás kiüresítése az Alaptörvény által: A rendszer legfőbb biztosítéka a nép kezében a népszavazás lenne. De pont ezt az eszközt vették el tőlünk, a néptől. Magyarország Alaptörvényének 8. cikke (3) tételesen megtiltja, hogy a legfontosabb kérdésekről szavazhassunk: nem lehet népszavazást tartani az Alaptörvényről, a központi költségvetésről és az adókról, vagy a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről. Ezzel a hatalom a leglényegesebb ügyekben egyszerűen kirekesztette a népet a döntéshozatalból, így a nép valójában az Országgyűlési gyámsági rendszerébe került, és az Országgyűlés az így létrehozott közbizalmat és közhatalmat, mint közjószágot, teljesen kisajátította, amit az Alaptörvény C) cikk (2) eleve megtilt, mert az Országgyűlés nem egyenlő a néppel és a népakarattal, mert azt nem a teljes nép választotta meg.
- A nemzetközi jog megsértése: Ez nem csupán egy belső politikai probléma. A nép hatalmának ilyen mértékű korlátozása sérti a népszuverenitás elvét, amely minden demokrácia alapja. Ez az elv az ENSZ Alapokmányában is rögzített népek önrendelkezési jogából fakad. Ha a nép nem dönthet a saját alkotmányáról vagy az ország pénzügyeiről, akkor az önrendelkezési joga súlyosan csorbul, márpedig az Alaptörvény 8. cikk (3) a népet éppen a legfőbb szuverén hatalmától fosztja meg.
Ezért a rendszert békésen, együttműködően, de meg kell megváltoztatnunk, a gyökerénél. Vissza kell vennünk a jogot, hogy bármiről dönthessünk mi magunk, ami a sorsunkat érinti.
A cél: Politikai nyomásgyakorlás a népszavazás szabadságáért
A törvény szerint 200 000 aláírás kell egy kötelező érvényű népszavazás kiírásához. Mi most nem aláírást gyűjtünk, hanem valami mást teszünk. Ha legalább 200 000 ember hivatalos, közérdekű bejelentést tesz az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (AJBH) ugyanabban az ügyben – a népszavazáshoz való jogunk kiüresítése miatt –, az olyan szintű, dokumentált polgári akaratot fejez ki, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindezt 5 perc alatt online tedd meg a lentiek szerint.
Ez a közös fellépés megmutatja, hogy a nép visszaköveteli a jogot, hogy bármilyen kérdésben dönthessen a saját sorsáról.
A gyakorlati megvalósítás
Használati utasítás – Így csináld végig 5 perc alatt!
Kövesd pontosan az alábbi lépéseket. Fontos, hogy mindenki ugyanúgy csinálja, ettől lesz egységes és erős a fellépésünk.
Ha akarjátok, nem álom!
1. Lépés: Nyisd meg az AJBH űrlapját!
Kattints erre a linkre, ez az AJBH hivatalos, ügyfélkapu nélküli közérdekű bejelentő oldala:
https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-ugyfelkapu_nelkul
2. Lépés: Töltsd ki az űrlapot az alábbiak szerint!
- Név, E-mail cím: Add meg a valós adataidat.
- Levelezési cím: Nagyon fontos! Olyan címet írj be, ahol a postai leveleket biztosan megkapod. A hivatalos, papír alapú válaszra szükségünk lesz a további lépésekhez.
(Ha külföldi címed van, oda is kérheted ezt a levelet. De ha bárki Magyarországon át tudja neked venni, azaz van postai meghatalmazása a leveleid átvételére, akkor inkább oda kérd és majd Ő szkennelve elküldi neked.) - A bejelentés tárgya: Másold be pontosan ezt a szöveget: „Közérdekű bejelentés a nép tényleges közhatalom-gyakorlásának ellehetetlenítése és a népszavazáshoz való jog kiüresítése miatt”
- A bejelentés szövege: Másold be pontosan ezt a rövid mondatot:
Az átláthatóság biztosítása okán a bejelentésemet majd az automatikus válasz levelére küldöm meg. - Előzmény ügy: hagyd üresen
- Bejelentéshez tartozó jelszó: szabadon adj meg bármilyen jelszót, de szükséged lesz rá, így jegyezd meg! Ezzel a jelszóval az AJBH weblapján ellenőrizni tudod az ügyed státuszát.
- Adatkezelési nyilatkozatok:
- Jelöld be ezt: Kérem, hogy személyes adatai kizárólag az AJBH számára legyenek hozzáférhetőek? ☒ Kérem
- Jelöld be ezt is, és ez nagyon fontos jelölés: ☒ Kérem az általam benyújtott közérdekű/visszaélés bejelentés kivizsgálását követően az eljáró szerv válaszának levélben történő megküldését.
Amikor ezt megkapod majd, az eredeti lapot nagyon tedd félre.
3. Lépés: Küldd el és várj az automata válaszra!
Miután elküldted az űrlapot, perceken belül kapni fogsz egy automatikus e-mailt az iktatorendszer@ajbh.hu címről. Ez még csak egy visszaigazolás, de nekünk pont erre van szükségünk, mert egyrészt lesz egy érkeztetési azonosítónk, és lesz egy email címed, amire válaszolva átlátható formában tudod elküldeni a közérdekű bejelentésedet, mert enélkül nem tudod ellenőrizni, hogy mit küldtél el! (Ez is egy amolyan alapjogot sértő és méltatlan közügyi megoldás, mint az e-papír esetében is. Meddig tartana minden levelezést emailban elküldeni, hogy tényszerűsítse, a beadványodat? Költői a kérdés, de népszavazással ez is megváltoztatható lehet.)
4. Lépés: Válaszolj az automata levélre a valódi beadvánnyal!
Nyisd meg az automata választ, kattints a „Válasz” gombra, és írd be a következőket:
- Címzett: automatikusvalasz@ajbh.hu vagy iktatorendszer@ajbh.hu (ezt automatikusan kitölti a leveleződ szoftvered)
Titkos másolat: írd be: nepszuverenitas@gmail.com (ez a mi email címünk, ahol számoljuk, hogy mennyi beküldés valósul meg a 200000-ből.) - Tárgy: Ne változtass rajta, hagyd úgy, ahogy van (pl. „Re: KBV-AJBH-XXX/2025”)
- Üzenet szövege: (másold ki innen az alábbi szöveges tartalmat a következő vonaltól a második ilyen vonalig)
Címzett: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Tisztelt Dr. Kozma Ákos biztos!
Tárgy: Közérdekű bejelentés a nép tényleges közhatalom-gyakorlásának ellehetetlenítése és a népszavazáshoz való jog kiüresítése miatt
Alulírott, mint egy magyar földön élő polgár, az alábbi közérdekű bejelentéssel fordulok Önhöz. Álláspontom szerint a magyarországi jogrend, különösen az Alaptörvény felépítése és a népszavazás intézményének korlátozása, súlyosan sérti a népszuverenitás alkotmányos alapelvét és az ebből fakadó, nemzetközi egyezményekben is biztosított alapjogokat.
Kérem, a beadványomat kivizsgálni, és a feltárt alapjogi visszásság megszüntetése érdekében kezdeményezzen eljárást az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény felülvizsgálatára.
I. A népszuverenitás elvének sérelme
Magyarország Alaptörvényének B) cikke kimondja: „(3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” és C) cikk „ (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Ezzel szemben a hatalomgyakorlás valósága az, hogy a közhatalom, mint legfőbb közjószág, a választott képviselők szinte korlátlan és ellenőrizhetetlen monopóliumává vált, kiüresítve a népszuverenitás elvét.
II. Az állam szerepének alaptörvényi korlátozása és a „sajátos állammodell”
Az Alaptörvény E) cikk (1) bekezdése szerint: „Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében”. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az Alaptörvény a magyar államra nem mint a magyar nép önrendelkezésének legfőbb és közvetlen végrehajtójára tekint, hanem mint egy közvetítő eszközre az európai egység felé.
Ez a felfogás egybecseng azzal a politikai narratívával, amely – Orbán Viktor egyik római felszólalásán – Magyarországot egy „sajátos állammodellként” írja le. Ebben a modellben az állam szerepe nem a népakarat feltétlen érvényesítése, hanem annak egy önkényes cél érdekében történő becsatornázása a népszavazás intézményének Alaptörvény szerinti gyakorlati megszüntetése által. Ez a megközelítés gyökeresen ellentétes a nép önmeghatározási jogával, amely szerint a népnek joga van szabadon meghatározni politikai rendszerét és a közhatalom gyakorlásának módját, nem pedig egy előre meghatározott önkényes és nemzetközi integrációs cél alá rendelni azt. Az államnak a népet kell szolgálnia, nem pedig a népnek egy, az állam által definiált célt. Az Alaptörvény B cikk (3) esetében a képviseleti közhatalom gyakorlás ellentmondásos a közvetlen hatalomgyakorlás megfogalmazásával, így az semmiképpen sem tekinthető közvetlen népakaratnak.
III. A nép önrendelkezési jogának nemzetközi garanciái
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya az 1. cikk (2) bekezdésében alapvető célként rögzíti „a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok” fejlesztését. Ezt erősíti meg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikke is: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket…”. A nép önrendelkezési joga nem merülhet ki a négyévenkénti választásokban, hanem magában kell foglalnia a legfontosabb kérdésekben való közvetlen döntés jogát.
IV. A népszavazáshoz való jog kiüresítése – a minden tárgykörben való kezdeményezés jogának hiánya
A bejelentésem központi eleme az a tény, hogy a magyar nép meg van fosztva attól a legalapvetőbb demokratikus jogától, hogy bármely, általa fontosnak tartott tárgykörben népszavazást kezdeményezhessen.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tételesen és kiterjesztően tiltja a népszavazást a nemzet sorsát leginkább befolyásoló ügyekben. Tilos népszavazást tartani többek között:
- a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
- b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
- c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
- d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
- e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
- f) az Országgyűlés feloszlásáról;
- g) képviselő-testület feloszlatásáról;
- h) háborús helyzet kinyilvánításáról, békekötésről, hadiállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint szükségállapot kihirdetéséről, meghosszabbításáról és megszüntetéséről;
- i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
- j) közkegyelem gyakorlásáról.
Ezek a korlátozások azt eredményezik, hogy a nép – a közhatalom formális forrása – éppen a leglényegesebb, szuverenitását érintő kérdésekből teljes mértékben kirekesztett.
Valódi, ENSZ alapelveken nyugvó népuralom csak akkor valósulhat meg, ha a népnek joga van bármely törvényt vagy döntést népszavazás útján felülbírálni a népszavazás intézményének célját biztosító korlátozások nélkül. A fenti jelenlegi tiltólista ezt teljes mértékben megakadályozza, és a képviseleti hatalomgyakorlást teszi kizárólagossá, ami sérti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését.
V. A képviseleti rendszer kontrollmechanizmusainak hiánya
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a képviseleti demokrácia intézményei sem biztosítják a választók akaratának folyamatos érvényesülését:
- Visszahívhatatlanság és mentelmi jog: Az országgyűlési képviselők mandátumuk ideje alatt a közhatalom gyakorlás – mint a legfőbb közjószág – népi bizalmi vagyonkezelésével a választott képviselők szervezete, azaz az Országgyűlés, gyakorlatilag elszámoltathatatlan.
- A „Nemzeti Konzultáció”: Ez a Kormány egyoldalú, jogilag nem kötelező érvényű kommunikációs eszköze, amely nem helyettesíti a demokratikus népszavazást. A politikai szakmában ezt közvélemény kutatáson és marketing stratégián alapuló irányított válaszadást csak “kutyasípnak” hívják, mert nem biztosítja a társadalmi konzultáció valós párbeszédét.
VI. Kérelem
A fentiek alapján megállapítható, hogy az Alaptörvény E) cikkében foglalt, az állam szerepét közvetítőként meghatározó szerepkör alapján, valamint a 8. cikk (3) bekezdésének kiterjedt népszavazási tilalmai együttesen sértik az Alaptörvény B) és C) cikkében rögzített népszuverenitás elvét és a hatalom kizárólagos birtoklásának tilalmát. Ezeket a jogelveket az Országgyűlés megsértette és a közhatalommal teljesen elszámoltathatatlan. Továbbá ellentétesek a nemzetközi jog által is elismert és biztosított népek önrendelkezési jogával.
Ezért tisztelettel kérem a Tisztelt Biztos Urat, hogy:
- Állapítsa meg a népszuverenitás elvéből fakadó alapvető jogokkal összefüggő visszásságot, amely abból fakad, hogy a magyar állampolgároknak nincs lehetőségük bármely tárgykörben népszavazást kezdeményezni.
- Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben biztosított jogkörében eljárva forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kezdeményezze az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének alaptörvény-ellenesség miatti maradéktalan megsemmisítését. Cél, hogy a magyar nép visszanyerje a jogát a legfőbb közhatalom tényleges és korlátozásoktól mentes, közvetlen gyakorlására, felszámolva a képviseleti hatalom kizárólagosságát.
- Az alapvető jogok visszásságának megállapításához kérem, hogy vonja be az Igazságügyi Minisztériumot is és együtt dolgozzanak ki egy hatékony jogorvoslatot az alapjogok helyreállításának céljáért.
Közérdekű bejelentésemmel a jogállamiság és a valódi demokrácia védelmében járok el.
Tisztelettel,
5. lépés – megbízás
Természetesen írd alá a neveddel, és küldd el.
Amikor az AJBH postai úton küldd egy levelet neked, és ha az nem tetsző számodra, akkor bízz meg minket a bejelentésed képviseletével. Ehhez a meghatalmazáshoz az email címedre küldünk majd neked egy iratmintát, ha másolatban minket is beleírsz az AJBH-s közérdekű bejelentéshez. Ehhez az iratmintához kell majd két tanú is és az AJBH-s válasz, amiket majd postán küldj el nekünk. Kb 300 Ft-ért teljesíti a posta.
Ahogy meglesz legalább 100 000 ilyen megbízásunk, mi felvesszük a kapcsolatot az AJBH-val és az Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Gyámsági Tanácsával, hogy békés úton, a jog eszközeivel visszaállítsuk az ENSZ alapokmányban biztosított népi önrendelkezési jogot. 200 000 ilyen megbízásnál pedig az Országgyűlésnek és/vagy az Köztársasági elnöknek és/vagy az alktománybíróságnak be kellene látnia, hogy magától adja vissza az elbirtokolt közhatalmat. Ha nem, akkor a nemzetközi út lesz az utolsó esélyünk az ENSZ-nél, nagyjából 2026. június 1.-ig.
Most pedig küldd el kérlek ezt a blogbejegyzést minden olyan ismerősödnek, aki részt venne ebben a megvalósításban, és oszd meg minél több helyen. Köszönjük az közreműködésed.
Végül, miután elküldted a barátaidnak ezt a bejegyzést, írd meg a Facebook oldalunkon és/vagy a Telegram csatornánkon, hogy Te milyen tárgyban indítanál népszavazást!